Daredevil - Kritika


Matt Murdock (Charlie Cox) kilenc éves korában félrelökött az idős embert egy teherautó elől. A teherautó által szállított veszélyes vegyszer Matt szemébe kerül és a fiú megvakul. Felnőve miután elvégezte a jogi egyetemet, barátjával Foggy Nelsonnal (Elden Henson) maszek ügyvédi irodát nyitnak New York Hell's Kitchen negyedében, ahol mindketten felnőttek és ami komolyan érintve volt a Bosszúállókban történt idegen invázió során. 
Első ügyfelük egy Karen Page (Deborah Ann Woll) nevű fiatal titkárnő akit gyilkossággal  vádolnak. A sorozat több szempontból is gyökeresen eltér a megszokott Marvel stílustól. Először is a szereplők nem kétdimenziós papírmasé figurák, hanem hús-vér emberek erényekkel és jellemhibákkal. Matt Murdock becsületes, megvesztegethetetlen ügyvéd, aki olyan embereken akar segíteni, akik nem tudják megfizetni a nagy ügyvédi kamarák által kért pénzt. Másrészt pedig önfejű és időnként meggondolatlan önbíráskodó. Foggy Nelson egy jó humorú, ábrándozó, anyagias, ugyanakkor jó lelkű ember. Matt és Foggy közös jelenetei a közös múltjuk és a különböző nézeteik miatt remekül működnek, többször is mernek viccelni Matt fogyatékosságával is. Karen Page egy kissé naiv, ugyanakkor öntudatos és talpraesett nő, aki nem azért szerepel a történetben, hogy épületekről dobálják le vagy beleszeressen a főhősbe mert az jóképű.
Fontos mellékszereplő Ben Urich (Vondie Curtis-Hall), a New York Bulletin jó hírű újságírója, aki számtalan leleplező cikket írt már, mára azonban megfontolttá, óvatossá vált, ugyanakkor még mindig keresi a nagy sztorikat. Hatalmas pozitívum a negatív főszereplő Wilson Fisk(Vincent D'Onofrio) karaktere, aki nem azért gonosz mert gonosz és nem a sötétségből jött, hogy elhozza a sötétséget. A Marvel adaptációk legjobb gonoszát kapjuk a személyében. A többi karakterhez hasonlóan ő is emberi lény, jó szándék vezérli, ugyanakkor az eszközei amivel el akarja érni a célját nem tisztességesek. Intelligens, érzékeny, kényszeres, végig érezni rajta a feszültséget és amikor a feszültség kitör belőle az félelmetes. Olyan ellenfél akivel szemben azt érezhetjük, hogy a hős tehetetlen. 
A forgatókönyvek fantasztikusak. A párbeszédek remekek és választékosak valamint sok esetben burkolt fenyegetés és többletjelentés bújik meg a szavak mögött. Láthatjuk a törvény adta kiskapukat, a korrupció mértékét, a szuper hősök tevékenységének árnyoldalit, a nyomtatott sajtó vergődését a digitális korban, valamint még egy kis egyház kritika is megfigyelhető. A sorozat az akciójeleneteiben nagy mértékben eltér a többi Marvel adaptációtól. El lehet felejteni a vértelen, digitális trükkökkel telenyomott látványszekvenciákat. Itt folyik a vér és törnek a csontok. A koreográfia elképesztő, a kaszkadőrök remek munkát végeznek. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy az operatőri munka gyönyörű, több vágatlan beállítás is van a részek során, külön ki kell emelni a második rész végén lévő vágatlan akciójelenetet, ami elképesztő. Apró negatívum, hogy nagyon ritkán leül a cselekmény.
A Marvel ezzel a sorozattal ért a csúcsra és jöhetnek a Bosszúállók vagy a A galaxis őrzői, egyik sem ér fel a Daredevilhez. 

EPIC-O-METER:
Írta: Szamotni Péter 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése