A Kiképzés rendezője ezúttal Billy Hope félnehézsúlyú boksz világbajnokról
készített filmet. Billy (Jake Gyllenhaal) remek bokszoló, azonban dühkezelési
problémái vannak, ezt a dühöt használja fel a mérkőzései alatt is, így
általában hagyja, hogy agyba-főbe verjék. Felesége Maureen (Rachel McAdams) és
kislánya Leila (Oona Laurence), mellette állnak, de természetesen féltik is.
Egy sajtótájékoztató alkalmával Billy magatartás problémája miatt a feleségét
lelövik és meghal. Eztán Billy elveszíti vagyonát, bajnoki címét valamint
kislányát is az államra bízzák, mert nem képes gondoskodni róla. Apa és lánya
kapcsolata megromlik emiatt.
A történet leírásából
látható, hogy sablonokból épül fel, nem hoz semmi újat a műfajba, azonban
ezeket a sablon elemeket fantasztikusan ábrázolja. Nincs giccs, se Hollywoodi
pátosz, emberi pillanatokat, érzelmeket, küzdelmet, vért és verejtéket lehet
látni. Azonban ez nem véletlen, koncepció rejlik mögötte. Kurt Sutternek a Sons
of Anarchy alkotójának forgatókönyve nagyrészt sablonokból építkezik, mint már
említettem, de azért sikerült néhány okos ötletet belecsempésznie. Billy
hanyatlását nem kell a szükségesnél tovább nézni, hamar rájön, hogy
változtatnia kell és meg is teszi. Fuqua rendezése szintén realista. A színészek
végig visszafogottan alakítanak.
Jake Gyllenhaal fantasztikus, mint mostanában
mindig. Mind a bokszjelenetekben, mind a drámai részekben hitelesen alakít. Rachel
McAdames átlagosan alakít. Forest Whitaker szintén. Meglepő volt azonban Oona
Laurence teljesítménye. A gyerekszínészek az esetek többségében idegesítő
tényezők, de ebben az esetben nem. Laurence meglepően érett a teljesítménye. Negatív
szempontból kell kiemelni 50 Centet, aki Billy managerét alakítja. Egyeseknek
maradniuk kéne a kaptafánál, mert 50 Cent nagyon gyenge alakítást hoz. Mauro
Fiore operatőri munkája nagyon jó, a drámai jelenetekben közel hozza a nézőkhöz
az eseményeket és mégsem tűnik tolakodónak a kamera.
A bokszjelenetek remekül vannak felvéve, minden jól látható. A már elhunyt James Horner zenéje szép és visszafogott.
A bokszjelenetek remekül vannak felvéve, minden jól látható. A már elhunyt James Horner zenéje szép és visszafogott.
Összességében a
Mélyütés egy sokszor látott történet remek elmesélése jó színészi
alakításokkal. Felirattal vetítik a mozikban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése