Mission: Impossible Áttekintés

 

Áttekintés

Mivel csütörtökön került a mozikba a Mission Impossible széria ötödik darabja a Titkos nemzet, úgy gondoltam tekintsük át a széria eddigi részeit. Vágjunk bele.

Az első rész történetének középpontjában a CIA beépített ügynökeinek titkos listája áll. Ha a lista kiszivárog, a CIA ügynökeinek élete veszélybe kerül. A lista kiszivárogtatóját akarja lebujtatni Jim Phelps (Jon Voight) és csapata, amelynek tagja Ethan Hunt (Tom Cruise) is.

Az akció azonban félresiklik és Hunt kivételével mindenki meghal a csapatból. A CIA vezetősége Huntot gyanúsítja, ezért menekülnie kell és kideríteni a kiszivárogtató személyét. 1996-ig, a film bemutatójáig számos kémfilm készült.

Gondoljunk csak a James Bond filmekre, amiket akkor már 3 évtizede gyártottak. Az, hogy a Mission Imposible ki tudott emelkedni és remekül sikerült annak oka a rendező személye. Brian De Palma a Mission Impossible előtt olyan remek filmeket készített, mint a Sebhelyesarcú, az Aki legyőzte Al Caponet és a Carrie. A Mission Impossible esetében is érezhető a rendező kézjegye. A filmben egyedi és kreatív rendezői megoldások vannak jelen. A ritmus remek, az operatőri megoldások kreatívak – több alkalommal is a főszereplő szemszögéből látjuk az eseményeket -; a feszültségteremtés kiváló. A színészi alakítások jók, de kiemelni senkit sem lehet se negatív se pozitív viszonylatban. A film további erénye, hogy rendkívül fordulatos. Amint a néző ráhangolódik, hogy a film arról fog szólni, hogy Hunt végig egyedül fog menekülni, vagy akár egy rablásról, a cselekmény rögtön új irányt vesz. Az egyetlen felhozható negatívum, hogy a játékidő utolsó harmadában becsúszik néhány klisé.

Összegezve egy rendkívül jól megrendezett, feszült, fordulatokkal és jó színészi alakításokkal teli film a Mission Impossible.

Az első rész megjelenése után négy évvel 2000-ben került bemutatásra a második rész. A rendezői székbe John Woo került és ezzel egy markáns stílusváltás is bekövetkezett. A történet ezúttal egy biológiai vírus körül forog, amit kicsempésznek egy gyógyszergyárból aztán pedig ellopják.

Ethan Huntnak be kell szerveznie egy profi tolvajt, hogy segítsen neki visszaszerezni a vírust. Tom Cruise visszatér a főszerepben, látszik rajta, hogy elvezi a szerepet, jól alakít. A profi tolvaj egy nő, akit Thandie Newton alakít. Rendkívül vonzó nő, viszont az alakítása teljesen átlagos. Egy kis mellékszerepben megjelenik Anthony Hopkins is, és ebben a nyúlfarknyi szerepben is megmutatja, hogy mekkora színész.

A történetben megvan a potenciál, hogy hasonlóan erős és emlékezetes legyen mint az első rész. Az, hogy nem lett az, a rendezőnek John Woonak „köszönhető”. Korábban remek akciófilmeket készített, mint például az 1997-es Ál/Arc című film.

Ebben a filmben azonban mellényúlt. Mint már említettem markáns stílusváltás következett be az előző részhez képest. Woo lassításokat és áttűnéseket alkalmaz kreatív megoldások helyett és ezzel le is zülleszti a filmet. A jelenetek dramaturgiai csúcspontjain állandóan lassításokat alkalmaz és ezzel minden feszültséget kiöl a jelenetekből. Az akciójelenetek hatásvadászok, pedig hatásosnak szánja őket a rendező.

Tele vannak pózerkedéssel és semmiféle izgalmat nem tudnak kiváltani. A film utolsó fél órája szinte másból sem áll, mint indokolatlan lassításokból és galambokból. Ráadásul az a rendező által hatásosnak hitt robbanások és harcmozdulatok gyakran öt különböző szögből vannak felvéve, teljesen indokolatlanul, és ezáltal gyakran átláthatatlanná válnak.

További probléma, hogy a negatív főszerepet alakító Dougray Scott túljátssza a szerepét és néhány esetben ripacskodásba is átmegy az alakítása.

Mindazonáltal nincs minden veszve, a történet érdekes, a fordulatok működnek, a rendező azon kevés esetekben, amikor nem alkalmaz lassítást, képes feszültséget teremteni. Valamint kiemelném Hans Zimmer zenéjét, remekül sikerült.

A harmadik filmre hat évet kellett várni, rendezőváltás is történt, de végül 2006-ban J.J. Abrams rendezésében elkészült a folytatás. Abrams olyan filmeket rendezett, mint a Star Trek, a Super 8, valamint ő rendezi a Star Wars hetedik részét. A történet kezdetén Ethan Hunt visszavonult a terepmunkától és kiképzőként dolgozik az IMF-nél, valamint nősülni készül. Azonban amikor egyik tanítványa bajba kerül, újra akcióba kell lendülnie.

A rendezőváltással új stílust is kapott a film, nincs több lassítás és galamb hála az égnek. Az operatőri munka remek, a kamera az egész film folyamán az események középpontjában tartja a nézőt, rendkívül sok a közelkép. Ennek azobna van egy hátulütője, kevés esetben nehéz követni mi történik a filmben. A történet elejétől a végéig izgalmas, mindig van valami, ami fenn tudja tartani a figyelmet. A további pozitívum, hogy a film nagyon belátást enged az IMF működésébe és módszereibe. Abrams képes hatni az érzelmeinkre, humort csempészni a jelenetekbe, az akciójelenetek fantasztikusak és van belőlük bőven. Tom Cruise remekül játszik, a menyasszonyát alakító Michelle Monaghan korrekt alakítást produkál. Mellékszereplők terén visszatér Ving Rhames Luther szerepében. A közös jelenetei Cruise-al nagyon szórakoztatóak, érződik a dinamika a két színész között.

Új mellékszereplőként mutatkozik be a szériában Simon Pegg. Benji nevű karaktere az IMF informatikai osztályának tagja, valamint remek humorforrás. Az aktuális negatív főszereplőt Philip Seymour Hoffmann játssza, és zseniális alakítást nyújt. Messze a többi színész fölé nő. Izgalmas, fordulatos cselekmény, remek akciójelenetek, jó színészi játék, ami negatívumként felhozható, hogy néhány klisés jelenet sajnos jelen van a filmben, valamint néha nehéz követni az eseményeket.

A negyedik rész 2011-re készült el ismét egy új rendezővel. Ezúttal Brad Bird ült a rendezői székbe. Ez volt az első élőszereplős filmje. Előtte animációs filmeket rendezett, olyanokat, mint a Lecsó, A hihetetlen család, valamint az Iron Giant, aminek csodálatos magyar címe a Szuper haver.

A történetben orosz rakétakódok kerülnek rossz kézbe valamint a Kreml is nagy károkat szenved Hunt-ék figyelmetlensége miatt, ezért az IMF-et megszüntetik. A krízist Hunt-nak mindenféle háttértámogatás nélkül kell megoldania. A küldetés tehát minden eddiginél lehetetlenebb. Tom Cruise újra természetesen mozog Ethan Hunt szerepében, a női főszerepet ezúttal Paula Patton alakítja, újítás a sorozat női karakterei között, hogy Patton karaktere, Jane, végre kompetens nőt formál meg, nem szorul megmentésre, azonban motivációi gyengék. Az előző részben megismert Benji karaktere megkapta a terepengedélyt, így Hunttal együtt akciózhat. Simon Pegg és Tom Criuse között nagyon jól működik a dinamika és Benji karaktere szolgáltatja a humort. Új mellékszereplő a Jeremy Renner által alakított Brandt, egy kockázat elemző, aki a terepre kerül Hunttal. Folytonos aggódása új dinamikát hoz a csapatba.

A színészek között a negatív főszereplő Michael Nyqvist karaktere teljesen jellegtelen és a színész is teljesen átlagos, felejthető alakítást nyújt. Ami nagyon jól működik a filmben az az akció. A koreográfia remek, a jelenetek kreatívak, az operatőri munka is remek. Az előző résszel ellentétben itt több a szélesebb képkivágás és az egyes beállítások is hosszabbak, így jobban szemügyre vehetők az akciók.

További pozitívum, hogy a csapat eszközei időnként meghibásodnak, ezáltal némi váratlanság fűszerezi meg az akciókat. Ami viszont nem teljesen működik és a legnagyobb problémát okozza az a humor. A játékidő nagy részében jól működnek a poénok, viszont főleg a film első harmadában vannak teljesen feleslegesek, sőt néha bénák. Így pedig a film hangulata igencsak ingadozó és ez a hátrányára válik. További gond, hogy a CGI effektek túl egyértelműek.

A felsorolt negatívumok ellenére a Fantom Protokoll egy remek akciófilm, mert ami működik benne az nagyon működik.

Te hogy rangsorolnád a Mission Impossible filmeket? Egyetértesz a pontozással? Írd meg kommentben! 

Írta: Szamotni Péter